Elementális erővel tört rám a hiányod. Töprengek, hogy milyen indokkkal léphetnék kapcsolatba veled, de semmi értelmes nem jut eszembe. Miért nem hívhatlak fel telefonon, csak hogy dumáljunk? Miért nem ugorhatok át hozzád?
Gondoltam írok emilt, de csak végigbőgném, egy újabb beszámoló überlúzetól, kinek kell az?
Olvasom kja blogját, hogy mennyire örült, hogy találkozott veletek, és majd szétvet a féltékenység, remélem te feleannyíra sem kedvelted őt. Ne szeress senkit csak engem! Sajnáltam, hogy nem voltam ott, de hát én "máshol ültem" volna. Meg élőben még ennél is unalmasabb vagyok.
Talán szeptemberben láthatlak. De ez se biztos, az órarendemtől függ és biztos balszerencsés leszek. Legutóbb is majd megvesztem, hogy megéritselek, de csak a telefonodig jutottam.
